Fehérgyarmat Város Honlapja

Kétnapos konferenciát tartottak Fehérgyarmaton a magyar-ukrán határ menti kapcsolatok lehetőségeiről a Schengeni határ mentén címmel. Történelmi eseménynek tekinthető, hogy a találkozón első ízben tartott közös informális megbeszélést a hármashatár szomszédos régióinak vezetője.
A konferencia létrejöttét támogató EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány jóvoltából immár 2003. óta folyamatos információáramlás történik Kárpátalján és Magyarországon, a két ország és az Európai Unió kapcsolatáról.

Csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a Kárpátaljával történő kapcsolattartás területén az egyes személyek és a civil szervezetek együttműködését, ugyanis szerinte ennek mentén válhatnak szorosabbá a szomszédos területeken élők mindennapjai.
Kozma Péter szerint a rendszerváltás után átjárhatóvá váló határok következtében elinduló kohéziót a Schengeni egyezmény következtében adódó nehézségek visszavetették, de megvan a szándék az érintett megyék vezetőiben arra, hogy újraépítsék és erősítsék a természetes földrajzi, kulturális és gazdasági egységet.
A rendezvény házigazdájaként, dr. Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere olyan közös programokat említett, amelyek a Szatmár-Beregben élők számára újra természetes térségi központtá tehetik Beregszászt, vagy Szatmárnémetit. Ilyen a beregszászi főiskola, a szatmárnémeti és a beregszászi színház, ahol a közeljövőben Magyarországról is várhatnak majd látogatókat.
A beregszászi főiskola vezetője, Orosz Ildikó szerint egyenlőre problémát okoz a bolognai képzés akkreditációja Ukrajnában, de az engedélyeztetés sikeressége esetén közelebb hozhatóvá válik a felsőoktatás a határ menti magyarországi területek számára is.

A konferencia második napján történelmi tanácskozásra kerülhetett sor a Szatmár megyei, a Kárpátaljai és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés vezetői között. Seszták Oszkár szerint az a történelmi hátrányt, hogy Trianon következtében mindhárom régió évtizedek óta a határmentiség negatívumaival küzd, az Európai Unió regionális programjainak segítségével lehetősséggé lehet változtatni. Úgy véli, hogy a most elindított infrastrukturális fejlesztések szerves egésszé formálhatják a térséget, amely ezáltal peremvidékekből központi régióvá válhat.
Brenzovics László pozitívan értékeli a Schengeni Egyezmény ellenére viszonylag könnyen átjárható határokat, azonban nehéznek ítéli a gazdasági felemelkedést, ugyanis mindkét régió tőkehiánnyal küzd, és ezáltal sokszor nem erősítik, hanem gyengítik egymást a vállalkozások.
A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke szerint nem lehet függetleníteni a szóban forgó régió helyzetét Ukrajna és Magyarország belpolitikájától, amely az utóbbi idők válságainak következtében csak ritkán nyújt valós segítséget a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésében.

Ennél kedvezőbb a helyzet Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában, ugyanis a legfrissebb uniós programok keretében a határokon átnyúló közutak korszerűsítésére és jelentős kulturális programok kialakítására nyílik lehetőség. Csehi Árpád úgy véli, hogy sikerült a szomszédos megyék vezetőinek minden lehetőséget megragadni ahhoz, hogy ismét természetes egységgé váljanak a határ menti területek.
A konferencia létrejöttét támogató EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány jóvoltából immár 2003. óta folyamatos információáramlás történik Kárpátalján és Magyarországon, a két ország és az Európai Unió kapcsolatáról.
képgaléria1. nap
képgaléria 2. nap