|
|
| Trianon-VAN REMÉNY
2009. június 2. |
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,Csak elfajult kor hős elődöket” ( Garay János)
1920.
június 4. a világtörténelem legkegyetlenebb, a teljes
tájékozatlanságnak és a kapzsi telhetetlenségnek „békéje”. Emlékezve a
trianoni békediktátumra arról kell beszélnünk, hogy az akkori európai
közakarat mit vett el a magyaroktól és mit adott oda szomszédjainknak.
Emberek milliói ébredtek arra egy nap, hogy ők már nem magyarok, nem
Magyarországon élnek. Sőt, voltak olyan ártatlan szerencsétlenek, akik
a saját udvaruk másik felébe nem mehettek át, mert azt már másik
országhoz csatolták. Mindez a XX. századi Európában történt és
következményei napjainkban is tovább hatnak. Összegzésképpen, meg kell
jegyezni, hogy Trianon nem 89 éve volt, hanem 89 éve van. 
Mit
is veszítettünk? A Magyar Királyság lakóinak száma a diktátum
következtében 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Az
országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy
nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar
lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt
kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek
szülőföldjükön kisebbségbe.
A Királyság elveszítette területének több
mint kétharmadát. Az akkori vérzivataros időkben is voltak azonban a
nemzetnek olyan hősei akik nem nyugodtak bele ily igazságtalanságba és
kiharcolták azt, hogy ne szakadjanak el országuktól.
( Balassagyarmat,
Sopron, Kerca-Szomoróc, Somoskő, Felsőcsatár, Olmód visszatért)
Mi a
helyzet a mai Magyarországon? A rendszerváltással ismét polarizálódott
a politikai élet, mindamellett visszaállt az a sajátos helyzet, hogy
Trianonról nem lehet beszélni, amikor ugyanis Trianon vagy a revízió
mint a múlt egyik eseménye szóba került, bizonyos politikai rétegek-
főleg az Szdsz és köre- hevesen tiltakozott, olyan értelemben, hogy
meglepő módon részben politikai támadásnak veszik, részben pedig
fasizmussal rokonszenvező álláspontnak könyvelnek el bármiféle
foglalkozást Trianonnal, mi több, aki erre vállalkozik, súlyos
politikai támadásnak teszi ki magát. A rendszerváltás óta eltelt 20
évben is produkált az élet olyan revíziós lehetőségeket, amelyeket, ha
Magyarország erős nemzeti kormánnyal rendelkezik sikerrel lehetett
volna kihasználni. Gondoljunk csak Szovjetunió, Csehszlovákia,
Jugoszlávia felbomlására, a Romániai forradalomra, a Balkáni háborúra,
szomszédjaink EU csatlakozására, Kosovó függetlenné válására. A
jövőbeni felelős kormány feladata harcolni az elcsatolt területek
területi és kulturális autonómiájáért, a kettős állampolgárságért és
azért, hogy Magyarországon június 4.- én a magyar emberek méltóképpen
emlékezhessenek meg erről a sorstragédiáról.
„A trianoni
békediktátumhoz hasonló súlyos csapás még nem érte a magyarságot; de a
magyar nemzet életereje a trianoni temetőre is felírta az igét:
FELTÁMADUNK”
Cikk: Kanyó Tamás
|
|
|
|
Fehérgyarmati
webkamera
|
