A Fehérgyarmati Református Egyházközség Honlapja

SZEPTEMBERTŐL ÚJRA INDUL A REFORMÁTUS ISKOLA FEHÉRGYARMATON

„Boldog az, az ember, aki megtalálta a bölcsességet,

és az az ember aki értelmet kap.”

(Példabeszédek 3,13)

2011. szeptember 01-től 63 év után Fehérgyarmaton ismét van református iskola. A város és a városkörzet lakosságának jelentős többsége református felekezetű – így egy régen dédelgetett álom vált valóra, amikor a Fehérgyarmati Református Egyházközség Presbitériumának szándéknyilatkozata megszületett, amelyben kinyilatkoztatta, hogy átveszi a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde fenntartói jogát. Szándékát felterjesztette a Püspöki Hivatalhoz és a Zsinati Irodához, ahol az egyházi vezetők kiemelt támogatásukról biztosították az egyházközséget.

Megköttetett a közoktatásai megállapodás, elkezdődött a munka.

A korábban is a jó szakmai munkáról ismert, népszerű, többcélú intézmény, az iskolához és a református egyházhoz hűséges szülői társadalom az áldozatvállaló fenntartóval együtt arra törekszik, hogy korszerű tudást adjon növendékeinek a keresztyén értékrend szerint.

A kölcseys refisek művelt, jellemes, hitben élő keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges, áldozatkész alkotó tagjaivá váljanak.

Sokan sokat dolgoztak Istennek tetsző módon. Az intézmény fenntartójának képviselője, igazgatója és két tanulója vett részt a budapesti Kálvin téri templomban a református intézmények ünnepélyes tanévnyitóján.

Augusztus 31-én iskolánkban is sor került a 2011/2012. tanév megnyitására istentisztelet keretében.

Igét hirdetett: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr, a Zsinat lelkészi elnöke és Szalai László nagytiszteletű lelkész úr.

A tanulók fogadalmát kivette Bartha Gyula esperes úr.

Az intézmény zászlóját megáldotta Némedi Gusztáv beosztott lelkész úr.

A tanulók műsort adtak, a Fehérgyarmati Egyházközség ifi közössége énekszolgálattal tette emlékezetessé a jelenlévő vendégeknek, a sok-sok szülőnek, egyháztagnak, az intézmény közösségének.

A Csillagvilág bölcsődében 32 gyermek,

az óvodában 67 gyermek,

az iskolában 441 tanuló és 58 alkalmazott kezdte meg a tanévet.

Látva az intézményhez való ragaszkodást, a magas létszámot, reménységgel vagyunk az iránt, hogy valóban van és lesz igény egy jól működő egyházi oktatási intézmény rendszerre.

Istentisztelettel indul és zárul a tanév, minden egyházi ünnep előtt közös istentiszteleten vesznek részt az iskolában tanulók, az intézményben dolgozók.

Minden reggel a tanítás 7 óra 50 perctől csendes percekkel, igeolvasással és imádsággal indul, és a tanítás végén imádsággal zárul. Minden osztályban heti 2 kötelező hittanóra épül be az órarendbe, amelyre ugyanúgy osztályzatot kapnak a gyerekek, mint a többi tantárgyból. Megmarad az iskola eddigi profilja is, az emelt szintű testnevelés, az óvodában és az elsőosztályban elindul az angol nyelv oktatása.

Emellett több olyan közösségi alkalmat szervezünk majd, ami a keresztyén szellemiséget erősíti a gyermekekben .

Hitvallásunk a következő: Hisszük és valljuk, hogy a gyermek és adottságai Isten ajándéka. Hisszük és valljuk, hogy a nevelés alapvető színtere a család. Hisszük éa valljuk, hogy a kereszteléskor tett szülői fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges színterte a református közoktatási intézmény.

Hisszük, hogy mindez az Úristentől lett és benne bízva dolgozunk az új tanévben,

Szeretettel várjuk a fehérgyarmati és városkörzeti településről azon családok gyermekeit, akiket református hitben kívánnak neveltetni, taníttatni.

Címünk, elérhetőségünk: Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

4900 Fehérgyarmat, Május 14. tér 33.

Tel/fax: 44/510-193

e-mail: kolcseyiskola@fehergyarmat.hu

Szalai László lelkipásztor

Varga Lajosné igazgató

Ünnepi istentisztelet Fehérgyarmaton
állampolgársági eskütétellel

Csodálatos ünnepi alkalomra került sor vasárnap délelőtt a fehérgyarmati Református Műemlék Templomban. A IX. Gyarmati Vigasságok városi rendezvény keretén belül megtartott ünnepi istentiszteleten több mint 40 határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt, miután elnyerték a kettős állampolgárságot. Az eskütételnél jelen volt Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke is.

Az ünnepi istentiszteleten Némedi Gusztáv beosztott lelkész köszöntője és imádásága után Szalai László lelkipásztor hirdette Isten igéjét a Királyok I. könyve 21. fejezete alapján. Prédikációjában a minden körülmények között ősei örökségéhez hű Nábót ragaszkodását állította példaképpen a gyülekezet elé, amelyben egyúttal kiemelte a határon túli magyarok évtizedes hűségét is szülőföldükhöz a nehéz viszontagságok között is, megköszönve az ő kitartásukat. Nábót olyan körülmények között őrizte atyai örökségét, amikor egy idegen szokásokat és bálványimádást meghonosító szándék uralkodhatott Izrael országában. A hitét és földjét megtartó Nábótot csak igazságtalan módon lehetett megfosztani örökségétől. Hasonlóan a határon túli magyarok is idegen környezetben, nagy szorongattatások között őrizték meg, sokszor áldozatot

hozva azt a földet, amelyet Isten szülőföldül adott nekik, s amelyet csak igazságtalanul szakítottak el az anyaországtól. Szomorúan jegyezte meg azt, hogy bizony olyan sokan közrejátszottak a Nábót elleni bűnben, s senki nem emelte fel szavát az elkövetett gazsággal szemben. Ezt lehet elmondani a magyarok sorsát illetően is Trianont követően. A kérdés jogosnak hangzik: Miért engedte ezt Isten? Miért nem vetett gátat ennek? A kérdés sokszor nemzetünk ajkán is megfogalmazódik. Azonban a történetben már elhangzik Isten ítélete is, aki nem hagyja büntetlenül a Nábótot ért igazságtalanságot. Trianon gyalázata még nem gyógyult meg teljesen, de Istennek gondja lesz arra, hogy igazságot tegyen. Benne kell bízni mindenkor, és hűségesnek lenni, ha nagyon nehéz is ahhoz az örökséghez, amelyet hisszük, Isten akaratából kaptunk:magyarságunkhoz, hitünkhöz, földünkhöz.

Az igehirdetés után a gyülekezet énekkara szolgált, majd Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a gyülekezetet és az állampolgárságot nyert magyar testvéreinket. Szavaiban utalt az igazságtalan trianoni diktátumra, amelyet magyar ember igazán nem tarthat megmagyarázhatónak, de arra a fájdalmas népszavazásra is, amikor politikai számító akaratból a nemzetet fordították határon túl élő testvérei ellen, hiszen megtagadták akkor sokan a kettős állampolgárság megadását. Akik igazi szeretettel voltak mindig is magyar testvéreik iránt, azoknak ez a döntés ugyanolyan fájó volt itt az anyaországban, mint a határon túl. 2010 májusában az akkor alakuló magyar kormány és parlament első intézkedései között nagy többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságot. Felemelő érzés volt ez mindenki számára. Hiába húztak határokat, a folyók folyását, a madarak röptét és a lelkek szárnyalását nem lehetett megakadályozni. Kiemelte, hogy meg kell tanulnunk nem csak az országban gondolkodni, hanem az egész Kárpát-medencei magyarságban is. Minden célunk és tervünk ezért a nagyobb egységért szülessen, mert együvé tartozunk. Örömmel beszélt arról is, hogy már több mint 100 ezer magyar testvérünk kérte a magyar állampolgárságot. Alelnök úr szavait meghatottsággal mondta el, jegyzetek nélkül, ahogyan a pillanat nagysága azt adta számára.

Ezt követően Tilki Attila polgármester és országgyűlési képviselő köszöntötte az esküre készülőket. Élete meghatározó és képviselői munkássága legnagyobb és legszebb pillanatának nevezte azt az eseményt, amikor ő is megnyomhatta az igen gombot a kormány által beterjesztett törvényjavaslatra a kettős állampolgárságot illetően. Ezután a város vezetőjeként kivette az esküt az honosított határon túli testvéreinktől. Az eskü alatt az orgonán a Himnusz dallamai csendültek fel, és az eskütételnek állva volt tanúja az ünneplő gyülekezet. Többen könnyes szemmel tették le az állampolgársági esküt, és a gyülekezet tagjai közül is sokan sírtak e megható pillanatokban. Istennek végtelenül hálásak lehetünk ezekért a percekért! Az eskütétel után nevüket hallva egyenként vehették át a honosításról szóló dokumentumot a határon túliak Tilki Attila polgármestertől, Jakab István alelnöktől és Szalai László lelkipásztortól.
Az eskütételt követően a gyülekezet elénekelte a Himnuszt, majd áldást nyerve a záróének után mindenki felemelkedett lélekkel és örömmel térhetett haza. Sokan kifejezték hálájukat, hogy ilyen alkalomnak lehettek részesei. Mindezért istené legyen az áldás! Hozza el a mi magyar népünk számára az igazi örömet, ahogyan ezen az istentiszteleten megajándékozott minket.

Némedi Gusztáv beosztott lelkész

SZEPTEMBERTŐL ÚJRA INDUL A REFORMÁTUS ISKOLA FEHÉRGYARMATON

„Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet…
A bölcsesség kezdete az Úrnak a félelme…”
(Példabeszédek, 3,13 ill. 9,10)

1948-ban az akkor kiépülő kommunista pártállam egyik első lépése volt a diktatúrához vezető úton a számukra „ideológiailag” veszély egyházi iskolák felszámolása, megszüntetése. A politikai hatalom birtokában és a szovjet fegyverek árnyékában egyetlen tollvonással államosították az évszázadokon át jól működő és szervezett egyházi iskolai hálózatot, amely egészen addig biztosította a közoktatást az országban. Mindezt úgy tette meg, hogy egyáltalán nem vette figyelembe az egyházak érveit, hanem egyoldalúan ráerőszakolták akaratukat a felekezetekre, több száz oktatási intézményt vettek így át, a nevelőket elbocsátották, nem törődve azzal, hogy mit kezdenek ezután állás nélkül.
Fehérgyarmaton évszázadokon keresztül működött református iskola, amely olyan nívós volt, hogy Debrecen által is elismert magas szintű latin nyelvű oktatás is folyt az intézményben. A fehérgyarmati református iskola is ennek az államosításnak lett az áldozata, de még többen élnek városunkban, akik abban az iskolában tanultak, végeztek, és a mai napig nagy szeretettel gondolnak vissza kántor-tanítóikra, tanáraikra, lelkipásztoraikra, akik tanították és nevelték őket a krisztusi lelkületben. Velük együtt többen régóta hiányolják a helyi oktatásban azt a szellemiséget, amit akkor kaphattak a református iskolában.

Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltást követően a kárpótlásoknak köszönhetően lehetőség nyílt egyházi iskolák alapítására, amellyel több gyülekezet is élt. Akkor még Fehérgyarmaton nem ért meg erre az idő, de a vágy ott volt, hogy amennyiben lehetőség nyílik az egyházi iskola újraindítására, akkor ezzel élni kívánunk. Ez az idő most jött el. Az egyházközség szándékát a városvezetés jóindulattal és támogatóan fogadta. Mivel Fehérgyarmaton két általános iskola működik és így a világnézeti semleges oktatás is biztosítva marad, ha az egyik intézmény egyházi oktatási intézmény lesz, így ennek törvényi akadálya sincs, hiszen a választás lehetősége adott a szülők számára. De nefel edkezzünk meg arról, hogy ezzel a lépéssel végre azoknak is van választási lehetősége, akik számára fontos a keresztyén értékrend, és gyermekeiket ebben a szellemiségben akarták eddig is nevelni.

Az alkalmas időt látva februárban született meg a Fehérgyarmati Református Egyházközség Presbitériumának szándéknyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy református oktatási intézményt, bölcsődét, óvodát és általános iskolát kíván működtetni. Szándékát felterjesztette a Püspöki Hivatalhoz és a Zsinati Irodához, ahol az egyházi vezetők kiemelt támogatásukról biztosították az egyházközséget, aminek azért is örülhetünk, mert több gyülekezet hasonló elképzelését korábban elutasították. A református egyházvezetés számára is fontos ügy a református Szatmárban egy jól működő protestáns oktatási intézmény működése. A város vezetése önkormányzati és egyházközségi testületek egyeztetései és döntései után a Kölcsey Ferenc Általános Iskolát, és az ott található Bölcsődét, valamint a József Attila utcai Óvodát átadta a református gyülekezetnek működtetés céljából. A döntéshozatal előtt a Városháza Nagytermében a polgármester, a jegyző és a lelkipásztor tájékoztatta a pedagógusokat a tervezett változásokról, elképzelésekről. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a pedagógusok feltehették az illetékeseknek. Az ott történtek alapján elmondhatjuk, hogy békességben indult el ez a folyamat, és azóta is ez tapasztalható pedagógus, szülő és gyermek részéről. A döntésekről a szülői munkaközösségen keresztül a szülők is tájékoztatva lettek, és a választás lehetősége felkínáltatott mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek. Látva az iskolához való ragaszkodásukat, valamint az óvodai és az elsős beiratkozás magas létszámát, reménységgel vagyunk aziránt, hogy valóban van és lesz igény egy jól működő egyházi oktatási intézményrendszerre.

A szeptemberi iskolaindításhoz szükséges dokumentumok beszerzése és az illetékesekkel való tárgyalások azóta is folyamatosak és eredményesek, így minden reménység meg van arra, hogy zökkenőmentesen kezdődjön el az új tanév. Itt köszönjük meg a város és az iskola vezetésének segítségét és fáradozását, amely nem kis munkát jelentett, akik mindebben önfeláldozóan álltak az ügy mellé, és tették azt, amit tenni kellett.

A református iskola szeptemberi indítása nem csak azt jelenti, hogy lecseréljük az iskola épületén találhat táblát, hanem elindul valami, ami más lelkületet és szellemiséget, értékrendet képvisel. Ez azt jelenti, hogy istentisztelettel indul és zárul a tanév, minden egyházi ünnep előtt közös istentiszteleten vesznek részt az iskolában dolgozók és tanulók, valamint minden reggel a tanítás 7 óra 50 perctől csendes percekkel, igeolvasással és imádsággal indul, és a tanítás végén imádsággal zárul. Ugyanakkor minden osztályban heti két kötelező hittanóra épül be az órarendbe, amelyre ugyanúgy osztályzatot kapnak a gyerekek, mint a többi tantárgyból. Megmarad az iskola eddigi profilja is a testnevelési tagozat, amelyet ugyanúgy fontosnak tartunk, de az óvodában és az első osztályban elindul az angol nyelv oktatása is. Emellett több olyan közösségi alkalmat szervezünk majd iskolánkban, amely a keresztyén szellemiséget erősíti a gyermekekben.

Hitvallásunk a következő: Hisszük és valljuk, hogy a gyermek és adottságai Isten ajándéka. Hisszük és valljuk, hogy a nevelés alapvető színtere a család. Hisszük és valljuk, hogy a kereszteléskor tett szülői fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges színtere a református közoktatási intézmény. Az egyház által fenntartott és működtetett közoktatási intézmények célja és feladata, hogy korszerű tudást adjunk növendékeinknek a keresztyén értékrend szerint, valamint gyermekeink művelt, jellemes, hitben élő, keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza ésa nemzet hűséges, áldozatra kész alkotó tagjaivá váljanak.
Hisszük, hogy mindez az Úristentől lett, és benne bízva készülünk az új református egyházi iskola 2011/12-es tanévére.

Szalai László lelkipásztor
Némedi Gusztáv beosztott lelkész

Csillagpont 2011 – Egy kiscsoportvezető naplója

Bizonyára már hallottál a Csillagpontról, Kedves Olvasóm, és azt is tudod, hogy idén Tatára esett a választás, hogy otthont adjon ennek a fantasztikus rendezvénynek. Amikor ezt olvasod, reményeim szerint már túl vagy számtalan cikken, ahol többek közt felvilágosítást kaptál arról, hogy micsoda fáradalmakon és küzdelmeken keresztül sikerült a több mint 600 önkéntes rendezőnek biztosítani a rendezvény stabil működését annak a majd 3700 résztvevőnek, akik epekedő szívvel várták azt a közösséget, amit Isten Szentlelke jár át. Ezzel legalább megkímélted magad és engem is attól, hogy hiányos ismereteimmel beszámoljak a tábor technikai oldaláról. Egy olyan szemszögből mutatom most be neked a Csillagpontot, ami idén mintegy 120 embernek adatott meg. Ne izgulj, csak leheletnyi különbség lesz!
Július 17., kora reggel. Este későn feküdtem le, de már hajnalban kipattant a szemem az izgalomtól. Két nappal korábban kellett indulnunk, hogy még az utolsó pillanatokban kapjunk egy végső képzést és eligazítást. Mintegy nyolc órás vonatút állt előttünk, ami így utólag visszagondolva zökkenőmentesnek mondható, azt leszámítva, hogy az út nagy részét átaludtam. Bár a plexinek sikerült néha kibillentenie édes álmaimból, amikor a fejemmel találkozott.
Már aznap délután belecsaptunk a közepébe. Miután felállítottuk a sátrakat és a rég nem látott ismerős arcokkal újból ismeretséget kötöttünk, elkezdődött az igazi csapat felépítése. A csapatépítő játékoktól kezdve, a komoly témákat boncolgató előadásokig sok eszközt bevetettek a felkészítőink, hogy egy igazán ütős csapat és kiscsoportvezetők legyünk. A felkészítő napok végére egészen családias hangulat lepte el a tábort. Megkaptuk azt a lelki pluszt Istentől, ami szükséges volt ahhoz, hogy egész héten, akár kialvatlanul is, de teljes erőbedobással tudjunk a csoportunkkal és egymással foglalkozni.
Ha még nem jártál Csillagponton, biztos felmerült benned a kérdés, hogy mi lehet a dolgunk? A feladatunk egyszerűnek hangozhat: „Engedd, hogy beszéljen!” Viszont az előbbi mondat mögött igen összetett szervezői munka áll. A nap témáját el kell mélyíteni a csoport tagjaiban, a felmerült kérdéseket többszöri kérődzés után újra megrágni, és ami szerintem a legfontosabb: éreztetni velük, hogy itt jó helyen vannak, tekintsenek a csoportra egy kis családként, hiszen így lehet a legkönnyebben beszélni Isten dolgairól.
Július 19-én hömpölygő tömeg lepte el az olimpiai edzőtábort. A tábor megtelt zsibongó élettel, bármerre néztünk a láthatár tele volt sátorral. Az emberekkel együtt megérkezett a rossz idő is. Ha valaki babonás azt mondaná, hogy ez biztosan jelent valamit. Én, mint hívő ember azt mondom, hogy igen, Istennek terve volt velünk. Kétévente rendezik meg ezt a tábort, hogy több ezer református és más felekezetű fiatal együtt dicsőítse Isten nevét. Miért pont most mosná el az egész rendezvényt a napokon át tartó esőzés? Sokan fel akarták adni, de az Úr megtanított bennünket kitartónak lenni. Az eső elnyomta a zsibongást, mélyen magunkba nézhettünk az imasátorban. Ez a kis zűrzavar alkalmat adott az elcsendesedésre, ha úgy tetszik végiggondolhattuk az egész életünket, mit hibáztunk, hol rontottuk el, vagy hogyan élhetünk Istennek tetsző életet.
A programok egy részét ugyan elmosta az eső, de az élet nem állt meg. A délelőttönkénti előadás után kezdetét vette a téma feldolgozása a kiscsoportokban. Hogy őszinte legyek hozzád, Kedves Olvasóm, kicsit féltem, mert egy olyan helyzetbe kerültem, amelyben még nem volt részem. Vezetnem kellett, irányítani az emberek gondolatmenetét, úgy hogy közben egy tucat embernek együtt kell dolgoznia. Mint később kiderült alaptanul tartottam a megmérettetéstől. A társam és én egy nagyszerű csoportot kaptunk; a témafeldolgozás kezdetben akadozott, de végül őszintén meg tudtunk nyílni egymás előtt. A harmadik nap végére már-már egy kis család lettünk. A búcsúzás nehezen ment. Nem éppen örömteli elhagyni egy olyan közeget, ahol jól érzi magát az ember. Optimistán tekintünk a jövőbe, két év múlva ismét együtt lehet a kis csapat. Találkozni fogunk, és felismerjük majd egymást.
Remélem sikerült egy kicsit is felcsigáznom a gondolataidat, és egy kis lökést adnom, hogy legközelebb Te is itt legyél velünk, egy nagy családban; vagy netalán kedvet kapj a csoportvezetéshez.
A Csillagpont nem csak egy fesztivál tele koncertekkel, színes programokkal és interaktív előadásokkal. Ez az a hely ahova, ha eljössz, garantáltan olyan lelki feltöltődéssel mész haza, amit csak kevés helyen kapsz meg. Ha itt keresed Istent, jó helyen jársz. Ha elcsendesedni vágysz, találsz magadnak menedéket. Ez az a hely, ahol önmagad lehetsz anélkül, hogy suttognának a hátad mögött. Nem sok fesztivál van, ahol ennyi ember egyszerre dicsőíti az Úr nevét. Itt otthon érezheted magad, ide mindig visszavárnak.

Varga Bence
kiscsoportvezető

Kedves Református Testvérek!
Szeretettel értesítjük Testvéreinket, hogy az Egyházközség Presbitériuma a megnövekedett kiadási költségek miatt az egyházfenntartói járulékot ettől az évtől

2500 Ft/fő/év összegben állapította meg.
Az egyházfenntartói járulék befizetésére részletben is lehetőséges.
Megértésüket köszönve, életükre, családjukra Isten áldását kívánja:
az Egyházközség Elnöksége

ÚJ TORONYÓRA KERÜLT
A MŰEMLÉK TEMPLOM TORNYÁRA
képgaléria