Helyi nevezetességek

Református templom

A Kossuth tér 29. szám alatt áll a gótikus stílusú, négy fiatornyos, fagalériás, toronysisakú, egyhajós, konyttetős előcsarnokú, kétlépcsős pillérek támasztotta református templom , amelynek 37,4 m magas, téglából épült tornya a város fölé magasodik. A torony sisakját  miként a fiatornyokét is  fazsindely fedi. Várady József kutatásai szerint építtetője ecsedi Báthori István erdélyi vajda, az erőszakosságáról ismert katona és kiváló hadvezér. Ő volt az, aki Kinizsi Pállal együtt 1479-ben, a kenyérmezei csatában legyőzte a törököket és rengeteg kincset zsákmányolt az ellenségtől. Az így szerzett értéket használta fel arra, hogy Nyírbátorban és Fehérgyarmaton templomot építtessen.

Az építkezést 1486-ban, a befejezéskor megtekintette János mester, a királyi építőműhely vezetőJe. Hajója ekkor mindössze 15 m hosszú volt. A toronytól a templom közepéig ma is megvannak a gótikát idéző támpillérek, vala- mint a főbejárat ma is örzi a gó- tikára jellemző stílusjegyeket. A templom eleinte a katolikus egyház szolgálatában állt ám a reformáció ezt a vidéket is elérte: az 1550-es években Fehérgyarmat lakossága reformátussá lett, és a továbbiakban az épület az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált. Egy századdal a templom-avatás után az építtetö dédunokája ecsedi Báthori István országbíró egy hatalmas, 15 mázsa körüli súlyú harangot öntetett és adományozott a gyarmati egyháznak. A toronyba beemelt harang megrepedt, ma az 1815-ben öntött másolat látható oldalán latin nyelvű körirat található.

A fehérgyarmati református egyház számára a válságos idő akkor következett el, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után felesége, Báthori Zsófia visszavonult magyarországi birtokaira és ott a lakosságot rá-, illetve visszakényszeritette a katolikus vallásra. 1673-ban Fehérgyarmaton is elvették a templomot a reformátu- soktól, a lelkészt elűzték és helyébe katolikus papot hoztak. A helybéli lakosság panasszal fordult először a vármegyéhez, aztán a királyhoz, de a helyzet nem változott. Ám amikor 1682-ben Zrínyi Ilonát elvette Thököly Imre, ismét protestáns fejedelem lett az úr e vidéken is és 1682-ben a reformátusok visszakapták templomukat. A templomot többször átépítették, először 1671-ben, ahogy ezt a mennyezet egyik gerendáján olvashatjuk, bövítésére pedig 1794- ben került sor. Hajója 35 m hosszú lett, bár a hozzáépített részben a gótikus jelleg már nem érvényesül úgy, mint a toronyhoz közelebbiben. A déli oldalhoz ekkor építet- ték az előcsarnokot. A régi harang mellé később egy másikat, bár jóval kisebbet készíttetett az egyház, de ezt az első világhá- ború idején leemelték, elvitték, ágyút öntöttek belöle. Helyére 1922-ben került egy újabb (432 kg) a hívek költségén.

A templom 1766-ban készített és 1900-ban lebontott festett famennyezetéből két zsoltárszövegekkel telerótt kazetta maradt meg. Belső berendezéséből figyelemre méltó a szószék csipkeszerűen kifaragott hangvetö és a templom rövidebb oldalán az orgonát hordozó karzatdíszítese. A szószék a papiszék késő barokk stílusban készült, a XVIII. századvégén.

Kossuth park

A Kossuth-park kisgyarmati végén, a kórház területén áll a Jékey család XX. század elején épített kúriája. Bejárati tornácrészét neobarokkjellegű oromfal hangsúlyozza ki. A család egykori rang- jára utal az épület nagysága, egységes és szép utcafronti képe, tagolása. Jelenleg nővérszálló.
 
 

A Kosssuth parkban láthatók azok a kőszobrok, faragott virágtartók, amelyek egykor dr. Gaál Endre volt országgyűlési képviselő tiszabecsi kastélyának díszei voltak. A műtárgyak 1950-ben, a kastély lerombolása után kerültek mostani helyükre.
 

A református templom előtti parkrészen található az 1970-es Tisza-Szamosközi árvizet idéző emlékmű, Szomor László alkotása.
 

A parkban a város- központ felé haladva a világháborús hősök emlékművét, majd az 1896-ban felavatott Kossuth-emlékoszlopot láthatjuk, végül elérkezünk a  székelykapuhoz, ami Fehérvári József alkotása. 

A park városközpont felé eső végénél áll a Kossuth tér 11. szám alatt az a XIX. század végi szecessziós stílusú épület, amelyben ma gyógyszertár működik.

Római katolikus templom

A Kossuth tér I. szám alatt található a műemlékként védett római katólikus templom amely egyhajós, homlokzati tornyos, kései barokk stílusú épület. A Szent Péter és Pál tiszteletére 1816. szeptember 25-én felszentelt templomot megelőzően a XVII. század végén volt templomuk a katolikusoknak. Azt felváltotta az 1771-ben felépült, és ezt követte az 1816-ban, a Klobusiczky Péter szatmári püspök által felszentelt.

Klobusiczky Péter a templombelső gazdagítását is célul tüzte ki: (akkor még egyetlen oltár volt az épületben) ide Hubert Maurer- től, a híres bécsi festőtől rendelt képet, és ugyancsak az ő adománya volt az öt változatú orgona.
A püspök később sem feledkezett el szülővárosa templomáról: 1818- ban három harangot (200 kg, I15 kg, 41 kg) ajándékozott, majd 1821- ben egy még nagyobbat (429 kg). A harangok súlya miatt a torony falazata megrepedezett, ezért 1877-ben kapocsvasak kal kellett megerősíteni.

Az 1900.május 25-i tűzvész jelentős károkat okozott a városban, és nem kímélte a templomot sem. A torony leégett, a négy harang közül a leg- nagyobb megrepedt, kettő teljesen elolvadt és csak egy menekült meg a pusztulástól. Az oltásnál serénykedő segédlelkésznek sikerült megmentenie az előző évben elkészült új Orgonát és az oltárkép is sértetlen maradt. A katasztrófa utáni helyreállítás 1905-ben fejeződött be. 1910. május 13-án újabb tűz pusztított a templomban, aminek következtében megsemmisült a gyönyörű barokk főoltár a Maurer- képpel együtt. A város lakossága ekkor, felekezetre való tekintet nélkül segített a helyreállításban. Egy évvel a pusztulás után elkészült a copf stílusú főoltár (ma már csak a tabernákulum van meg belőle a sekrestyében). Az oltárkép - id. Vastagh György festménye - egy klasszicizáló állványra van fektetve. Az alkotó személyéhez, aki református volt, úgy hírlik, az adományozók ragaszkodtak, ezért a Péter és Pál apostolokat ábrázoló képen - a katolikus hagyománnyal ellentétben - Pál alakja hangsúlyozódik.

Nepomuki Szent János késő barokk, műemlék jellegű szobrát 1810-ben helyezték el az épülő templom mellett.