Fehérgyarmati Járás Trianon után (leírás az 1930-as évekből) - Fehérgyarmat Város Honlapja

                 

     

                 

Szatmármegyei születésű, itt élt, ismeri a népet és ismeri a megyét. A fehérgyarmati járás társadalmi és közgazdasági színvonalának emelkedése hivatalba lépése óta indult meg. A munkát szerető ember, akinek azonban mégis mindenre van szabad ideje s ajtaja minden kérő és jogot kereső előtt nyitva áll. Az érintkezés külső benyomásai a kemény embert tükrözik vissza, de cselekedeteinek rugóját emberi megértése mozgatja – régi nemesi család sarja, akik Szatmár megyében századok óta birtokosok.

     

     

A világháború alatt már mint tiszteletbeli szolgabíró a szatmári járásban fejt ki hasznos tevékenységet. Innen azután ismét visszakerül Fehérgyarmatra. Közigazgatási képességei, alapos tudása utat nyit számára a főszolgabíróság felé. 1921 május 15.-én meg is választják a fehérgyarmati járás főszolgabírójának. - Azóta, immár tizesztendőt meghaladva, eseményekben gazdag és fölöttébb értékes közszolgálati működést fejt ki. Ami ebben az évtizedben történt annak közvetlenül vagy közvetve értelmi szerzője, támogatója, ha kellett, erős kézzel megteremtője volt.

     

Járását minden tekintetben fejlettebb, magasabb szinvonalra emelte. A Közigazgatás irányitása mellett ügyelt községeinek kulturális fejlődésére is és nem feledkezett meg járásának nagyszerü kulturemlékeinek ápolásáról sem. Számottevő tagja a megye társadalmi életének.

     

Hosszu idő óta választmányi tagja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint alelnöke a fehérgyarmati Urikaszinónak. Természetesen vezető szerepet tölt be ugyszólván az összes megyei és járási intézményekben és azok munkájában teljes értékü tevékenységet fejt ki.

     

Általában nincs olyan hazafias, nemzeti megmozdulása, ami ne érdekelné és ne ösztönözné azoknak támogatására, sikeres megvalósítására.

     

Fehérgyarmat.      

     

A csonka vármegye második legnagyobb községe. Ugy jelentőségben, mint berendezkedésben és természetesen fejlődésben élesen kiválik a csonka megye többi községei közül. Határa 9200 kat. hold. A Szamos-közön fekszik, a Szamos, Tur és Tisza között. A XIV-ik század elején már számottevő helység lehetett, mert Miklós nevű papja, a pápai tizedszedők jegyzékében meglehetős nagy dézsmával szerepel. Nevét ebben az időben Gyarmatnak mondták. Ősi birtokosaa Mássel nemzetség volt. A Másselek innen vették előnevüket és a későbbi századokban, mint Gyarmathyak szerepeltek.

     

A fehérgyarmati uradalomnak későbbi birtokosai voltak a Rozsályi Kunok és a Szántai, Petőfi családok, valamint a Bárhoryak. A Drágafiak a XV. és a XVI.-ik században szintén szereznek itt birtokrészeket, azonban az egyre hatalmasabb Bárhory és Rozsályi Kun családok mellett, nem tudnak megerősödni. A Báthoryak után a Bethlenekre száll az uradalom nagyrésze. Őket a Rákócziak követik. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor lett a gyarmati uradalom földesura. A XVIII-ik század végén a gróf Károlyi családon kivül a Schuler, Kállay, Gulácsi, Tatay, Ilsovay, Mándy, Bakó, Kardos, Kalydy, Fábián, Klobusitzky, Bartha, Korponay, Becsky, Ajthay, Csoknyai családok jutottak birtokrészekhez.

     

Felemlitendő, hogy 1810-ben a község 315 háza közül 254 nemesi telek volt. A XIX-ik században a birtokosok névsora nem változott, ellenben a Jékey család is földhöz jutott az uradalomban.

     

A XX-ik században a gróf Károlyi és Jékey család bír nagy földdel a község határában. A község hajdn két részből állott, Nagy- és Kisgyarmatból. A déli részt ma is Tömösvárnak hívják, az egykori földvárról elnevezve, amely vár azonban komoly szerepet sohasem játszott. A korábbi századokban többször pusztitott a községben a kolerajárvány, amely 1742-ben a református lakosságból egyedül 470 lelket ölt meg, ugyszólván az összes lakosság harmadrészét. Nagyobb tüzvész pusztitott a községben 1872-ben, 1895-ben és 1900-ban. Az utóbbi tüzvész ugyszólván teljesen elpusztitotta a főutcát, a római katholikus templommal és a városházával együtt. A templomot 1906-ban díszesen helyre állitották. Fehérgyarmat már a mult században is erős kulturnyomokat hagyott hátra.

     

     

A mintegy 10-15 % a többi felekezetek között oszlik meg. A lakosság tulnyomó részben őstermeléssel foglalkozik, és mintegy 25 % iparral és kereskedelemmel. Az OFB mindkét akcióját a községben sikeresen végrehajtották. A tizesztendő középitkezése terén felemlitendők az egyemeletes református iskola a fehérgyarmati iskola, a fehérgyarmati – kocsordi szárnyvasut, a fehérgyarmati – panyolai vicinális közlekedési ut, levente sportpálya. 1923-tól autóbuszjárat közlekedésik Fehérgyarmat és Tiszabecs között. Kulturintézményei, igy az urikaszinó, a polgári olvasókör, a gazdakör magas nivón működnek. A község a világháborúban nagy számmal elesett hős katonáinak emlékezetére a vármegye területén először, 1923.-ban emelt diszes emlékművet. Közegészségügyét már a mult század utolsó évtizedétől jelentősen szolgálja közkórháza, amely évről évre megfelelőbben kiépült.

     

---

     

Vasmegyeri MEGYERY LÁSZLÓ főjegyző Fehérgyarmat.

     

Az ugocsamegyei Rakasz községben született 1883.-ban. Középiskoláit Nagyszőllősön Mármarosszigeten, és Kassán a jegyzői tanfolyamot ugyancsak Mármarosszigeten végezte. Pályáját mint közigazgatási gyakornok az ugocsamegyei Nagycsongva községben kezdte 1901.-ben. Ugyanitt 1908.-ban körjegyző lett.
1919. augusztus 15.-én a megszálló oláhoknak a hűségesküt megtagadta, azonban később a hadijog alapján 1924. január 14.-ig minden hivatali illetmény nélkül kényszerítve volt a község ügyeit vezetni. Ekkor azonban kémkedés gyanuja miatt letartóztatták és izgatás, lázítás, kémkedés és hazaárulás miatt az ungvári hadbíróság elé került. 1920. áprilisában biztositék ellenében ideiglenesen szabadon engedték. Két hónappal később azután sikerült megszöknie. Előbb más oláh megszállás alatti területeken bujkált, majd 1921. januárjában átkerült a csonka hazába. 1921. juniusában Kölcsén mint beosztott jegyző folytatta közigazgatási müködését, majd röviddel később Fehérgyarmaton főjegyzővé választották meg. Részese és előmozditója községe tizéves fejlődésének. Ugyszólván valamennyi társadalmi és kulturális intézmény élén áll. A vármegyei törvényhatóság nyugdijválasztmányának tagja és többek között alelnöke a vármegyei és a járási jegyzői egyesületnek.

     

     

     

Fehérgyarmat. 1870.-ben Kisnaményban született. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1894.-ben avatták orvossá. Pályáját 1895.-ben Fehérgyarmaton kezdte, ahol a kórház megnyitásától fejt ki értékes orvosi müködést. Nemsokára a kórház igazgató főorvosa lett. Lelkes munkájának köszönhető a kórház mai fejlettsége. A világháborúban a mozgósitás napjától katonai szolgálatot teljesitett, kint volt az orosz fronton, ahol 1914. szeptemberében fogságba esett. Ott hat hét fogolytáborban teljesített szolgálatot saját fogjainknál. 1918.-ban szabadult fogságából és jött haza. Mint ezredorvos szerelt le. Kiss Antal a szomoru emlékezetü Szatmárököritói katasztrófa alkalmával öt fővárosi mentőorvos és öt vöröskeresztes ápolónő segítségével 120 megégett embert gyógykezelt egy erre a célra épült barakkórházban. Önfeláldozóan áldozatkész munkájáért az akkori miniszterelnök gróf Khuen Héderváry, meleg elismerésben részesitette. Mint orvos rendkivül értékes és nagy tudásra tett szert.

Ma 62 éves korában semmit sem veszitve frissességéből változatlan lelkesedéssel és szeretettel folytatja nemes hivatását.

           
     

nagymuzsalyi HORVÁTH BÉLA JENŐ dr.

      belorvos volt belklinikai tanársegéd, Fehérgyarmat. 1897.-ben Fehérgyarmaton született. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1923.-ban orvossá avatták. Pályáját 1923.-ban Budapesten kezdte, ahol különböző klinikákon és kórházakban gyakornokoskodott. Később mint tanársegéd Debrecenben müködött a belklinikán. A jelenben Fehérgyarmaton mint belorvos működik, ahol egyetemes orvosgyakorlatot folytat. A MÁV pályaorvosa, valamint a közkórházban tevékenykedik. A község képviselő testületi tagja. A világháborúban 1915.-től az összeomlásig részt vett. Kint volt az orosz és az oláh frontokon. Utóbbin 1916. szeptemberében fogságba esett, ahonnan 1918. áprilisában szabadult. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Orvosi hivatása mellett élénk társadalmi tevékenységet fejt ki.

WEISZ ANDOR dr.

     

orvos Fehérgyarmat. A Szabolcs megyei Nyírbéltek községben született 1897.-ben. Középiskoláit Beregszászon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1924. juniusában orvossá avatták. Pályáját ugyanez év decemberében az ujpesti szülőotthonban kezdte. 1926. novemberétől Fehérgyarmaton működik. Egyetemes orvos gyakorlatot folytat. A világháborúban 1915. októberétől részt vett. Kint volt az orosz frontot, ahol 1916. augusztusában fogságba esett. Szibériában volt, ahonnal 1918. áprilisában szabadult, majd decemberben mint tartalékos hadnagy leszerelt. Az összeomlás alatt a Ligetaljai ellenforradalmi csapatnak volt az egészségügyi főnöke. Puritán egyszerüségéért általánosan becsült tagja a község társadalmának.

     

SCHICK JENŐ

a Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke Fehérgyarmat. Pozsonyban született 1896.-ban. Középiskoláit szülővárosában és Budapesten, valamint az utóbbi helyen végezte egyetemi tanulmányait is. Pályáját a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatában, a vizépitési igazgatóságnál kezdte 1922.-ben. Ezután Hollandiában járt tanulmányuton, majd hazatérve a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló Társulat főcsatorna építésének vezetője lett. 1925. autusztusa óta Fehérgyarmaton müködik, mint az Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke. A világháborúban 1915. áprilisától részt vett. Kint volt az olasz fronton, kétszer sebesült. Egy évet töltött Sziciliában fogságban. Kiváló magatartásáért az ezüst és bronz Signum Laudisszal és kétszer a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a Károly sebesülési éremnek, két sávval 1919. novemberében mint tartalékos hadnagy szerelt le. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának.

     

SZÓRÁDY PÁL  

A Bihar-megyei Vátyonpusztán született 1890.-ben. Középiskoláit, valamint műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját 1912.-ben Eszterházy herceg kismartoni uradalmában kezdte.
Egyesztendővel később az Országos Vizépitési Igazgatóság szolgálatában működik Budapesten. 1927.-től Fehérgyarmaton mint az Ármentesitő Társulat szakaszmérnöke fejt ki eredményes munkálkodást. A világháborúban a mozgósítás napjától részt vett. Kint volt az orosz a szerb és az olasz harctereken. Kétszer sebesült. Kiváló magatartásáért az ezüst és a bronz Signum Laudisszal a kardokkal a másodosztályú német Vaskereszttel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek, a Károly sebesülési éremnek és a Háborús Emlékéremnek. 1919. áprilisában mint szolgálaton kivüli főhadnagy szerelt le. Hivatása mellett élénk szerepet visz a község társadalmi életében. Általános megbecsülésnek örvend.

           

     

     

HUJBER IGNÁC

ármentesítő társulati felügyelő Fehérgyarmat. Győrben született, 1870.-ben. Iskoláinak elvégzése után Győrött a Rába Szabályozási Társulat szolgálatába lépett 1888.-ban. Innen a Szigetközi társulathoz került. 1895.-től az Ecsedi Láp társulatnál müködött. 1914.-ben jött mai állomáshelyére Fehérgyarmatra, amely időtől máig a Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat felügyelője.            

     

KORMÁNY GÉZA

     

gyógyszerész Fehérgyarmat. 1898.-ban Fehérgyarmaton született. Középiskoláit Szatmárnémetiben és Debrecenben egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját mint gyógyszerész gyakornok szülőhelyén kezdte 1914.-ben. Ugyanitt nyitott 1928-ban saját patikát, amelyet a mai napig is vezet. Élénk szerepet visz a társadalmi életbe. Az Orsz. Gyógyszerészegyesület választmányi tagja. 1924-től 1928.-ig az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete debreceni csoportjának elnöke volt. A református egyházközség presbitere.

     

     
     

     

földbirtokos Fehérgyarmat. A Gacsályi család a Gut-Keled nemzetségből származik. Ez az ősi nemzetség századokon át vezérlő  férfiakat és fejedelmeket adott a hazának. Ebből a nemzetségből származott többek között a Báthory erdélyi fejedelmi család és az Amadé bárói család. A Gacsályi család őse Elleus, aki 1344-ben nyerte el a Gacsály községet és innen kapta a család nevét. Maga Elleus Szatmármegye alispánja volt. A család több tagja játszott jelentős szerepet a vármegye életében, legnevezetesebb volt ezek közül Gacsályi György, aki a hires 1505-iki rákosi országgyülésen Szatmármegye követe volt. Ifj. Gacsályi Gusztáv 1890-ben Fehérgyarmaton született. Iskoláinak elvégzése után 90 holdas birtokán kezdett gazdálkodni. Számottevő tagja a község társadalmának. Helyet foglal a vármegye törvényhatósági bizottságában, valamint elnöke a fehérgyarmati Gazdakörnek. A református egyházközség presbitere.

           

néhai MESTER KÁROLY,

földbirtokos, Fehérgyarmat. - 1855-ben született Fehérgyarmaton. Iskoláinak elvégzése után 168 katasztrális holdon fekvő birtokán gazdálkodott. Értékes és számottevő tagja volt Fehérgyarmat társadalmi életének. Községi képviselő-testületi tag, valamint a Fehérgyarmati Takarékpénztár igazgatósági tagja volt.1903.-ban meghalt. Azóta özvegye Mester Károlyné, szül. Kalydy Erzsébet intézi a birtok ügyeit. Férje szellemében ő is mintaszerü gazdálkodást folytat.            

néhai GACSÁLYI LÁSZLÓ,

takarékpénztári főkönyvelő, Fehérgyarmat. 1875.-ben született Fehérgyarmaton. Iskoláinak elvégzése után 1894-től 1924.-ig a Fehérgyarmati Takarékpénztár tisztviselője volt ügyvezető főkönyvelői minőségben. Élénk szerepet vitt a község társadalmi életében, a képviselő-testület tagja volt. 1924. március 25.-én meghalt. Felesége özv. Gacsályi Lászlóné, szült. Bornemissza Anna, régi nemesi familiából származik, aki számottevő szerepet visz a község jótékonysági intézményeiben.            

CHRISTOPH FRIGYES,

     

földbirtokos. Fehérgyarmat. A békésmegyei Csabacsüd községben született 1897.-ben. Középiskoláit Iglón, a Gazdasági Akadémiát Magyaróváron végezte. Pályáját 1901-ben Fehérgyarmaton gróf Károlyi Sándor mezőteremi birtokán kezdte. Innen került Koppándra, majd 1906-tól saját birtokán, Vámosorosziban gazdálkodik, valamint Fehérgyarmaton. Mindkét helyen összesen mintegy 600 magyar holdon. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a Szatmármegyei Takarékpénztár igazgatósági, a Mezőgazdasági Kamara rendes tagja. A világháborúban a mozgósítás napjától, mint honvédhuszárhadnagy katonai szolgálatot teljesített 1918 juniusáig, amikor mint népfelkelő százados leszerelt. Kint volt az orosz frontot. Kiváló magatartásáért az ezüst és a bronz Signum Laudisszal, a koronás érdemkereszttel a kardokkal tüntették ki. Károly csapatkeresztje van.

     

     

utbiztos, Fehérgyarmat. A biharmegyei Komódi községben született 1885.-ben. Középiskoláit Nagyváradon végezte, majd 1919-ben Fehérgyarmaton lett járási utbiztos. Azóta a mai napig itt fejt ki eredményes és példás közszolgálatot. Tagja az Urikaszinónak. A világháboruban a mozgósítás napjától katonai szolgálatot teljesített. Kint volt az orosz fronton. Egyszer sebesölt. Kiváló magatartásáért a koronás ezüstéremmel, a bronz vitézségi éremmel töntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1919.-ben mint tartalékos tiszthelyettes leszerelt.

     

postamester Fehérgyarmat. Jánkon született 1890.-ben. Középiskoláit Nagykállóban, Halmiban, Kiskunfélegyházán és Nyiregyházán végezte. 1908.-ban lépett a Posta szolgálatába. Állomáshelyei : Nagykálló, Nagyvárad, Nyiregyháza.1922. októberétől Fehérgyarmaton müködik mint m.kir. postamester. Élénk szerepet tölt be a társadalmi életben. A Postamesterek Egyesületének valamint a Vadásztársulatnak tagja. A világháborúban a mozgósítástól az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Kint volt a montenegrói a szerb, az oláh, az orosz, olasz és a francia harctereken.            

HEGEDÜS GYULA,

KEREKES SÁNDOR,

           

ny.csendőrtiszthelyettes Fehérgyarmat. A bácsmegyei Omorovica községben született 1867.-ben. Iskoláinak elvégzése után a Szegedi csendőrkerületnél kezdte pályáját 1893.-ban. Állomáshelyei : Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Apátfalva, Győrtelek, Szegvár.
1913.-tól Fehérgyarmaton, mint járásparancsnok teljesített szolgálatot, nyugalombavonulásáig csendőrtiszthelyettesi rangban. Szolgálata során ugyszólván bejárta az egész országot. Agilitásáért és szorgalmáért általános bizalmat élvezett.

     

     

     
     

TAKÁTS ISTVÁN

ny.csendőrtiszthelyettes, gépbizományos Fehérgyarmat. Felvincen született 1884.-ben. Iskoláinak elvégzése után 1908.-ban Kolozsváron a csendőrség szolgálatába lépett. 1919.-től a budapesti és a debreceni kerületnél mint tiszthelyettes őrsparancsnok teljesített szolgálatot. 1926.-ban ment nyugalomba, azóta Fehérgyarmaton mint gazdasági gépek bizományi kereskedője működik. A világháboru alatt csendőri szolgálatot teljesített és példás magatartásáért a szolgálati keresztet és a jubileumi emlékérmet kapta és többször pénzbeli jutalmat kapott.Károly király visszatérése alkalmával Szombathely és Toronyi között csendőrosztagával a kordonvonalat tartotta fenn. Kiválóan fegyelmezett kötelességtudó csendőr volt. Felettesei mindenkor megbecsülésben részesitették.